2012. december 1.

Naptári évhez kapcsolódó jeles napok : Tél

Tél 
November, Szent András hava
 

25. Katalin - a Gergely naptár előtt évkezdő nap volt.
30. András - férjjósló "andrásoló" nap.
Pogácsába belesütött névvel jósolták meg jövendőbelijüket.
Advent kezdete, karácsonyig lakodalmak, táncos mulatságok tilalma.
Advent - változó napon kezdődő időszak,
 november vége vagy december első napja
 

 A kereszténység elterjedése előtt ez volt a téli napforduló ünnepköre. Ebben az időszakban kapott később helyet az advent, Jézus születésének négyhetes      várakozási ideje. Középkori hagyomány a máig élő, meghitt szakrális hangulatú hajnali mise, aranyos mise, liturgikus szóval a roráté. A gyerekek a hajnali harangszóra ébrednek, gyülekeznek és közösen házról házra járva a csengővel, énekszóval keltegetik a híveket. Utolsó rorátén "költögető ajándékot" kapnak. Fenyőfából fonott, négy gyertyát tartó díszes adventi koszorú nyugatról átvett újkori népszokás. Miként a tamplomban, otthon is meggyújtanak egy-egy gyertyát, jelezve ezzel a karácsony közeledtét. 

 
December, Karácsony hava


3. Xavéri Szent Ferenc - a disznóölések kezdetének napja.
4. Borbála - Borbála - ág virágoztatása karácsonyig, ha kivirágzik, férjhez megy a leány.
Kőművesek, kőfaragók, bányászok, tüzérek védőszentje, a jó halál patrónusa.
 

          

6. Szent Miklós - A középkor egyik legnépszerűbb, a keleti egyházak legtekintélyesebb szentje. A népszokás Szent Miklós püspök szegényeket megsegítő legendájához fűződik. A beöltözött mikulás, helyenként társával, a büntető Krampusszal házról házra járva felkeresi a gyerekeket. Tudtok-e imádkozni? -kérdezte tőlük. Ha nem, akkor a krampusz virgáccsal megsuhintotta őket- gyakran még a szülőket is-, ha igen,akkor sor kerülhetett az ajándékozásra. Miklós szlovák neve Mikulás, ez a név honosodott meg nálunk. 
8. Szeplőtelen fogantatás - Mária, a kiválasztott asszony, Jézus édesanyja 
.A Napba öltözött asszony a török ellen küzdő vitézek patrónusa.
13. Luca napjaGonoszjáró, párjósló nap. A Gergely-naptár előtt a téli napforduló kezdete, a legrövidebb nappal, a legsötétebb és leghosszabb éjszaka volt. A rossz szellemek rontása ellen fokhagymával kenték be az ajtókat, ablakokat, és a gyerekek zsebébe is fokhagymát tettek. A karácsonyfa alá helyezték a kicsírázott lucabúzát. Kis cédulákra 13 nevet írtak, minden nap egyet eldobtak, s az utolsó mutatta meg a mátka nevét. A kanálba felmelegített ólmot hideg vízbe öntötték, amilyen alakot fölvett abból próbálták kitalálni a jövendőbelijük foglalkozását. A lucaszék faragását is Luca napján kezdték el, hogy karácsonykor az éjféli misén ráállva megláthassák a falu boszorkányait. A lucázók meszelővel, lánccal, fehér ruhába öltözve járták a házakat, keresték a rosszakat és számon kérték az imádságokat. Fiatal legények házról házra járva "kotyoltak", varázsigéket mondtak a tyúkokra, hogy jó tojók legyenek.
17. Lázár -"Segít az Isten" Jézus feltámasztottja.
Szent Lázár Lovagjai hazánkban is tevékenykedtek. 
A járványkórházak (= lazarethum) lazarett elnevezése innen ered.
21. Szent Tamás - csak akkor hitt a föltámadásban, miután látta és érintette Jézus sebeit. Férjjósló, disznóölő nap is volt, a levágott sertés háját gyógyító tamáshájának nevezték.
 


Betlehemezés 
A karácsony előtti héten vagy december 24-én a bibliából vett Jézus születésének történetét dramatizált játékkal, helyenként bábokkal elevenítették föl. Az idők folyamán ehhez a történethez pogány kori emlékek is csapódtak, sőt a liturgikus drámák és a középkori színjátszás gyakorlata is beépült a népszokássá vált betlehemjárásba. Fiúk-lányok külön-külön, de alkalmanként vegyesen is (Erdélyben felnőtt férfiak) házról házra járva bemutatják a maguk készítette betlehemüket és megelevenítik a kis Jézus születésének történetét; a Szent család - Mária és József - a szálláskeresést, 
a pásztorok mezei jelenetét, a kis Jézus köszöntését.

 


Karácsony

 

24. Ádám - Éva - Karácsony böjtje. A protestánsok és a katolikusok egyaránt ünnepköszöntéssel, latin szóval rekordációval járták a falut. Szenteste karácsonyi életfát készítettek a megújuló természet ősi jelképeként, amely egyben az emberré lett Isten megszületését is jelezte. Az életfára, a zöld ágra aranyozott mogyorót, szalagokat aggattak, és ezt a mestergerendára akasztották föl. Erre az ősi szokásra vezethető vissza a XIX. században kialakult karácsonyfa-díszítés. Az ünnepkör csúcspontja az éjféli szentmise látogatás volt. Ünnepi étel a hal volt, a karácsonyi abroszt használták a búzavetéshez. Az ezt követő karácsony Jézus születésének ünnepe. Az ünnepi ebédnél a gazda, a,szolga és a gyerekek egy asztalhoz ültek. Dologtiltó ,idő és termésjosló nap, nedves télhó, üres hordó. A XVI. századig hazánkban évkezdő nap volt. Kántálás - karácsonyi énekes verses köszöntés. Számtalan egyházi ének és népdal kapcsolódik a karácsonyi ünnepkörhöz.
 

Népi regölés
 
Ideje karácsony másnapjától január 6-ig tart. A XIX.században a pogány és a középkori emlékekből táplálkozó sámánisztikus varázserejű regölő éneklés, amely földöntúli erők megidézésével akarja befolyásolni a bőséget, a termékenységet, a szerelmes párok egybekelését és a különböző betegségekből való gyógyulást. Énekük végén, mintegy varázsigeként ismétlik a "Hej regö rejtem" refrént. A bekormozott arcuk, a tökből készült "tökfödőjük" (fejefedőjük), a fekete felsőruha, az állatbőrök, a láncos bot és a dob, mind-mind a regöléshez tartozó kellékek. A regölés formájában megőrizte az ősi szokást, de az ének szövege arról tanúskodik, hogy ők már Szent István népéhez tartoznak.
25. István (Szent István vértanú nem azonos Szent István királlyal) - Ha István napján a zúzmarás faágakra rásüt a nap, akkor a jövő esztendőben jó termés várható .Egészség és termésvarázsló nap. Estére kelve ezen a napon a faluban a legények köszöntő énekkel keresték föl az Istvánokat.
26. János - János napján a szőlősgazdák a szentelt borból minden hordóba néhány cseppet tettek, ezzel védték meg a bort a romlástól. Hazaindulva a pincéből az ajtót bezárták és a kulccsal keresztet rajzolva így köszöntek: Szent János áldása maradjon a hajlékon is meg az elmenőn is. A névnapköszöntő "Jánosolók" az utolsó pohár bort állva fogyasztották el. Ez volt az úgynevezett János-áldás.
28. Aprószentek - Egészségvarázsló nap,legények korbácsolnak,vesszőznek.Ilyenkor tartják a botozással egybekötött legényavatást.
31. Szilveszter - Téltemetés, óévbúcsúztató,
kanász-, béres-, cselédfogadó nap. Európa-szerte nagy zajjal, tűzgyújtással, kerepeléssel elüzték a gonosz szellemeket, korábban harangzúgással búcsúztak az óévtől. Különböző praktikákkal, varázslással, ólomöntéssel igyekeztek megtudni, hogy mit hoz az újesztendő.
 
 
Kapcsolódó szokás a Hejgetés,mely óévbúcsúztató bőség- és termékenységvarázsló szokás.A legények alakoskodó maszkokba öltözve bikával(köcsögdudaféle hangszer,fadézsa báránybőrrel bekötve) dobokkal,csengettyűkkel kísérik a hejgető (uráló) recitáló énekét.


Január, Boldogasszony hava

 
1. Új év Gergely-naptár bevezetésétől (1582) az év kezdete. Ehhez a naphoz fűződő köszöntés, ajándékozás régi hagyományvétel. Már Mátyás udvarában január elsején a magyarok szténát vagyis ajándékot szoktak adni, hogy jól kezdődjék az év. Az új kezdet régi babonás szokásokat őrző, időjósló,jövőt kutató nap. A köszöntőlegények csoportosan járták a falut, és versekkel, énekkel kívántak szerencsét, egészséget, boldogságot a ház lakóinak. Vidékenként hagyományos ételeket ettek;l encsét, hogy sok pénzük legyen, bárányhúst, hogy békesség lakozzék közöttük, élesztős kalácsot, hogy nagyra nőjön a jó. Fontos, hogy a fazékban ezen a napon ne csirke-, hanem disznóhús kerüljön, mert az aprójószág kifötri, a disznó betúrja a szerencsét. 

6.Vízkereszt - A római katolikus egyház ezen a napon vizet és tömjént szentel. Innen ered a "vízkereszt" elnevezés. A karácsonyi ünnepek zárónapja, ekkor kezdődik a farsang. A házszentelés napja is ez volt. A pap a kántorral és a ministráns gyerekekkel a hívek a háznál szertartás keretében felírták az ajtófélfára a három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét és az évszámot "Gáspár,Menyhért, Boldizsár".  A három királyt megjelenítő fiúk, (esetleg csak lányok) fejükön díszes papírsüveggel, kezükben "kiugratható" csillaggal járták a falu házait. A csillagra erősített gyertyaláng a betlehemi utat világította meg.
15. Remete Szent Pál - a magyar Pálos-rend névadója. Esőt hozó szent.
17. Remete Szent Antal - A testi és lelki betegségek gyógyítója az antonita betegápolórend az ő tiszteletére alakult.

20. Fábián, Sebestyén vértanúk - első tavaszébresztő nap. Sebestyén a vadászok, nyilazók, puskások védőszentje, oszlophoz kötözve nyíllal ábrázolják.

22. Vince, Győzedelmes - legyőzi a tél sötét hatalmait. A szőlősgazdák védőszentje. "Megcsordula a Vince, megtelik a pince." Időjósló nap.

25. Pálforduló - Szent Pál megtérése (Saulus-Paulus). A tél közepe, most változik az idő,"Pálfordulás-télfordulás" időjósló nap.
 

 
Február, Böjtelő hava
 
2. Gyertyaszentelő Boldogasszony - Jézus bemutatása a templomban, a szentelt gyertya Krisztust jelképezi, tűz megáldása, a legszélesebb körben elterjedt időjósló nap. Ha a medve a napos isőben meglátja árnyékát, visszabújik a barlangba és hosszú lesz a tél.
3. Szent Balázs - Balázs áldás torokfájás ellen, állatok patrónusa, Balázs-járás.
14. Bálint - ókeresztény vértanú, lelki betegek védőszentje. Megkezdődnek a tavaszi munkák, megszólalnak a verebek. Párkereső nap.
19.  Zsuzsanna - elviszi a havat, friss füvet hoz, megszólalnak a pacsirták .(Ószövetségi Zsuzsanna-játék, iskoladráma.
22. Üszögös Szent Péter - termésjósló nap, Péter székfoglalása, püspökkéválasztása, a népnyelvben: Pétörnek ü székössége = üszügös Péter, tavaszkezdő nap.
24. Mátyás - időjósló nap, jégtörő Mátyás. Halászok jelesnapja. A kihalászott        "Mátyás csukája" egész évre bő halfogást jelent.
 

Farsang

 
A farsangolást nyugati szomszédainktól vettük át,az elnevezés is régi osztrák-bajor szóból származik: faseln = pajkosságot űzni. Kezdete vízkereszt,vége hamvazószerda. Ezek a napok - szinte minden korosztály számára- a vigasság, a móka a jelmezes alakoskodás alkalmai. Egészen természetes, hogy a lakodalmak is farsangban és nem a zajos mulatságokat tiltó böjtben voltak.
 

A farsnag időszakára eső jelentősebb népszokások:
 
Böjtelő:

 
 
Talalaj, lányok vasárnapja: A farsang utolsó előtti vasárnapját, a húsvét előtti 8. vasárnapot a lányok vasárnapjának, talalajnak nevezték.(Talalaj, zoborvidéki játékos, farsangi hangulatfestő szó). Az iskolás kislányok reggel házról házra járva, jókívánságokat mondanak. A házigazda viszonzásul ajándékot tűz a lányok kezében tartott hegyes botra, az úgynevezett nyársra.
 
 
Kövércsütörtök: A talalajt követő kövércsütörtökön (zabáló-, torkos-, zsíroscsütörtök) A családok zsírosan főztek, a betérő vendéget étellel kínálták, a szegényeknek élelmet adtak. A legények muzsikával keresték föl a lányos házakat, az eladósorban lévőkkel egyet-kettőt pördültek. Jutalmul aprópénzt és élelmet kaptak.
 
 
"Farsang farka" (farsangvasárnap - farsanghétfő - húshagyó kedd, a farsang utolsó három napja): A legtöbb hagyományos a farsang végéhez, -a telet, sötétséget, hideget legyőző napokhoz - a "farsang farkához" kötődik. Ennek legjellegzetesebb eseménye az álarcos alakoskodás, mulatozás, és a tél elmultát ünneplő "farsangtemetés".
 
Még napjainkban is országos látványosság a mohácsi horvátoknál (skacok) a busójárás, a téltemetés. A szájhagyomány szerint a férfiak a maguk faragta ijesztő faálarcokban, kifordított bundákban járták az utcákat és hangosan kiabálva űzték ki a törököket. Valójában ez a szokás vaskos téltemető alakoskodás volt.
 
 
Dunántúl nyugati részén a rönkhúzás a pártában maradt leányok megtréfálása. Ha a faluban ebben a farsangban nem volt lakodalom, akkor a legények és a lányok egy hatalmas farönköt közösen húztak végig a főutcán. Mindezt mulatozás követte. A farsang időszakához a mulatozás mellett a gonoszűzés, a bő termés varázslása is hozzátartozott. A baltákkal megfenyegetett rossz szellemek megfutamodtak, de a termőfák éppen a baltarázástól  "megijedve" bő termést adtak.
 

(forrás: Pécsi Géza: Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek tankönyv)