2013. március 8.

Naptári évhez kapcsolódó jeles napok: Tavasz


Tavasz


MÁRCIUS, BÖJTMÁS HAVA
(időpontja változó)

Jézus negyven napi böjtölésének kezdete, amely hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart.  A középkorban a böjti fegyelem még igen szigorú volt. A hamvazószerda a szigorú böjti napok egyike,  napjában egyszer ettek kenyeret, sót, száraz gyümölcsből és korpából főzött “kiszelevest”. Böjti időszakban zsírral nem főztek. A templomban a pap ezen a napon a múlt évi szentelt barka hamujával -mint a bűnbánat és a mulandó élet szimbólumával - keresztet rajzol a hamvazkodó homlokára, miközben ezeket a szavakat mondja”Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!”



12. Gergely napja - Gergely-járás. A régi Julianus naptár szerint ez volt a tavasz első napja.  A bencés szerzetes “ NAGY SZENT GERGELY” a gregorián énekeket összegyűjtő pápa, az iskola és a diákok védőszentje. Az iskoláskorú gyerekek szerte Európában házról házra járva,  jelmezekbe öltözve történeteket játszottak el. Ez a népszokás adománygyűjtő és diáktoborzó alkalom volt. Helyenként a Balázs-járás (febr.3) és a Gergely-járás (márc.12) alkalmain összegyűjtött ajándékokat járandóságként kapták meg.


18-19-21. Sándor, József, Benedek  -” zsákban hozzák a meleget ”. Időjós napok. Szent József ács, Jézus nevelőapja, a család és a famunkások védőszentje.        A  fokhagyma, krumpli és a kapor ültetésének ideje. Benedek, a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz első napja.


25. Gyümölcsoltó Boldogasszony - az isteni fogantatásra emlékeztető, új életet fakasztó gyümölcsoltó nap. Palántaültetés,  fatisztogatás. 
 A ”fecskehajtó”  jó idő hazahajtja a vándormadarakat.


ÁPRILIS, SZENT GYÖRGY HAVA
Húsvéti ünnepkör

Virágvasárnap
- Húsvét előtti vasárnap. Jézus jeruzsálemi pálmaágas bevonulásának ünnepe. A katolikus templomokban a barkaszentelés őrzi ennek emlékét. Szombaton a falu iskolás gyerekei csákót húzva, oldalukra fakardot kötve, a kislányok fejükön virágkoszorúval mentek az iskolába és innen a tanító vezetésével énekelve elindultak barkaágat gyűjteni. Visszaérkezve a templomot háromszor megkerülték, és az ágakat a templom falához állították. Virágvasárnap reggel ebből vittek a családok a templomba, ahol a pap ezeket megszentelte. A szentelt ágat a faluban lakó más vallásúak is szívesen átvették, mert hittek abban, hogy a szentelt barka házaikat, jószágaikat bajtól, vihartól megvédi.


A kiszehajtás, villőzés: -Régi virágvasárnapi népszokás. 
Kiszeleves = aszalt gyümölcsből, korpából készített böjti leves. Palócföldön szokás volt a kiszehajtás, vagyis a megunt téli levesnek és a dermesztő hosszú télnek jelképes kiűzése.  A lányok egy nagy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek és énekelve ezt végigvitték a falun, majd levetkőztették és a patakba dobták vagy elégették. A kiszehajtás után a földíszített, szerencsét hozó fűzfaággal , a villővel járták végig a falút.  A házak előtt álló gazdaasszonyok letörtek egy-egy ágacskát, majd a lányoknak tojást adva jókívánságokat mondtak.


HÚSVÉT
A nagyhét, amely virágvasárnaptól húsvét előestéjéig, nagyszombatig tart,szigorú böjttel és lelki megtisztulással készíti elő a föltámadás ünnepét. Átmeszelték a ház és az istálló falát, újra tapasztották a földespadlót, mostak, vasaltak, elvégezték a földmunkákat, mondhatni külsőleg, belsőleg megtisztulva várták az ünnepet.


Nagycsütörtök -az utolsó vacsora ünnepén a “harangok Rómába mennek, a gyász jeléül elnémulnak“Harangozás helyett a nagyszombati feltámadásig a templomtoronyban, vagy az utcákat járva kerepeltek. Ezen a napon, vagyis zöldcsütörtökön zöldet főztek, az állatoknak friss füvet adtak.


Nagypéntek - János evangéliuma szerint jelenítették meg Krisztus keresztre feszítésének történetét. Egyes vidékeken, pl. Csíksomlyón, a szenvedéstörténet eseményéhez hatalmas vezeklő tömeg fölvonulása társult. Együtt virrasztottak, közösen imádkoztak, énekeltek. Az idegenből jött családokat a helybéliek befogadták és vendégül látták. A passióéneklés egyes vidékeken apáról fiúra öröklődött. A passió után Mária fájdalmáról énekeltek. A nagypénteki szentsírlátogatás az egész magyar nyelvterületen elterjedt. Régebben a fehér gyászba öltözött református asszonyok tiszteletadásból csoportosan látogatták a helybéli katolikus templom szentsírját. A református szülők kisgyermekeiket előszőr Nagypénteken vitték templomba.


Nagyszombat -új tüzet csiholtak. A gyertyát, amely a feltámadt Krisztus jelképe, a megszentelt tűz lángjával gyújtották meg. A falu népe harangzúgás közepette körmenetben énekelve ünnepelte a feltámadást, az Egyház, az ember és a természet megújulását.


Húsét vasárnaphoz hozzátartozott az ételszentelés, ünnepi étkezés, morzsagyűjtés és a határkerülés. A falu népe bő termést kérve járta be a földeket, kitisztították a forrásokat, a pincéknél megvendégelték a szomszéd falukból érkező ismerősöket.


Húsvét hétfő -a víztisztító, termékenységvarázsló erejének az ünnepe. A legények csapatokba verődve a frissen húzott kútvízzel locsolták meg a lányokat. Hímes tojás, esetleg egy-két pohár bor vagy pálinka volt a fizetség.


Húsvét kedd -a leányok locsolónapja. Vidám mulatozással, játékosan “öntözték vissza” a legényeket.
Fehérvasárnap - húsvét utáni vasárnap, kishúsvét, mátkálás komatálküldés.


Játszó: -húsvét és pünkösd közötti vasárnapokon ”ha esett,  ha fútt”a faluvégi réten volt a leányok és a legények játszója, ahol fogócskát, labdajátékot, szembekötősdit, körjátékot játszottak. Zala megye falvaiban a litánia után a lányok összekapaszkodva vonultak az utcára, és ott énekelve körtáncot jártak, liláztak.

23. Szent Adalbert / Béla -vértanú, Géza fejedelmet és fiát Vajkot (István) ő keresztelte meg. Esztergom védőszentje, ereklyéit itt őrzik. A környező falvak búcsújáróhelye.


24. Sárkányölő Szent György - a férfias helytállás, önfeláldozás példaképe, cserkészek, kereszteslovagok, és a görögkatolikusok egyik legnépszerűbb védőszentje. A pásztorok, az állatok ünnepe, a jószág első kihajtásának kezdete. Boszorkányos nap, gyógyító füvek szedésének napja.
25. Márk - búzaszentelés és a kukoricavetés napja. Meleg már a föld, lehet mezítláb is járni.
30. Sienai Szent Katalin - középkori szent, 
népnyelvi elnevezése: Széna Kata,időjós nap.

MÁJUS, PÜNKÖSD HAVA

1. Jakab  - Jakabfa, májusfaállítás


A pogányok elhatározták, hogy május elsejének hajnalán kioltják Jakab Apostol életét. Azért, hogy a kivégzők könnyen rátaláljanak az apostol házára, az ajtót zöld ággal jelölték meg. Reggelre csoda történt. Nemcsak Jakab ajtaja, hanem a környező ajtók, kapuk kerítések is zöld gallyakkal voltak teletűzdelve. Ennek emlékét is őrzi a jakabfa állítása. A fiatal legények május első éjszakáján földíszített fát állítottak a kiválasztott kedves háza elé. Ennek ledöntése, ”kitáncolása”  dalolgatás, borozgatás közben a hónap végén történt. Május elseje egyben a tavaszköszöntő nap is. Ekkor a családok a közeli erdőkbe kirándultak, és ott a majálisnak nevezett mulatságon önfeledten szórakoztak. A céhlegények védőszentje, Dologtiltó nap. 
 A Munkás Szent József ünnepe is.


Pünkösd

A keresztény egyházban a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Kezdete a húsvétot követő 50. nap.  A görög szóból származó neve is erre utal; pentekosztész -ötvenedik. Ezen a napon a kapukat, kerítéseket zöld ággal, virágokkal díszítették.  A leányok kezükben bodzaágat lengetve, vidám dalokat énekelve járták végig a falut.  A legények különböző játékokkal, mókázással, bikahajtással, lóversennyel választották ki a legügyesebbet, aki ezzel elnyerte a pünkösdi királyságot. Ő lett aznap a mulatságot rendező, papírkoronát viselő legénybíró. Ismert gyermekjáték a pünkösdölés, a pünkösdi királynőválasztás.

Úrnapja - egyházi körmenet, virágok, gyógyító füvek szedésének kezdete.


4. Szent Flórián - római katonatiszt, vértanú. A tűzoltók és a tűzzel dolgozók védőszentje. Ezen a napon -szertartásos kézmosás után- a családi tűzhely begyújtása a férfi föladata volt.
12-13-14. Pongrác-Szervác-Bonifác - a három ác, a hideget hozó fagyosszentek.



16. Nepomuki Szent János - a gyónási titok vértanúja, a vízen dolgozók védőszentje. Hajósok, halászok tűzijátékos fölvonulással ünnepelték. A Szent János szobrokat többnyire a folyóvizek mellé állították.
25. Orbán  - a nyár kezdőünnepe, a szőlősgazdák védőszentje, az utolsó fagyos napok egyike. A méhek, mint  “Orbán bogarai” , ekkor kezdenek kirajzani. 


(forrás: Pécsi Géza: Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek tankönyv)